Cím: 1083 Budapest, Ludovika tér 2–6.
Telefon: +36 1 210-1075
+36 1 317-2320
Fax:
+36 1 317-2320
Postacím: 1431
Budapest Pf. 137. 1088 Budapest, Baross u. 13.
Nyitvatartási idő: Hétfőtől csütörtökig 9-16 óráig,
pénteken 9-12 óráig.
Ebédidő: 12-13 óráig.
Növénytári Könyvtár
Cím: 1087 Budapest,
Könyves Kálmán körút 40.
Telefon: +36 1 210-1330
Nyitvatartási idő: Hétfőtől csütörtökig 9-16 óráig, pénteken 9-12 óráig.
Ebédidő: 12-13 óráig.
Kedves Olvasónk!
Könyvtárunk az állat- és növénytannal, az ásványtannal, az őslénytannal és az embertannal kapcsolatos tudományos szakirodalmat gyűjti. Kereséséhez segítséget könyvállományunkon kívül adatbázisaink (JSTOR, Zoological Record, Science Direct, Springerlink) felhasználásával nyújtunk. A természettudomány-történettel, vadászattal kapcsolatos kutatásait különgyűjteményeink gazdag anyagának szolgáltatásával támogatjuk. Várjuk könyvtárunkban!
A múzeumi könyvtár gyarapításának másik jelentős forrása a társintézetekkel folytatott kiadványcsere, amely a múzeumi kiadványokra épül. Ez nagy jelentőséggel bír a társintézményekkel, a külföldi múzeumokkal és tudományos intézetekkel létesített kapcsolatok elmélyítésében. Az első múzeumi kiadványt még Herman Ottó indította el 1877-ben, Természetrajzi Füzetek címmel. Ezt váltotta fel a kor kívánalmainak már jobban megfelelő Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici (1903-) múzeumi évkönyv, amely napjainkban már a 96. köteténél tart. 1945 után a múzeumi tárak (osztályok) saját folyóiratokat alapítottak: Anthropologica Hungarica (Embertani Tár); Folia Entomologica Hungarica (Állattár); Fragmenta Mineralogica et Palaeontologica (Ásványtár, Őslénytár); Miscellanea Zoologica Hungarica (Állattár); Studia Botanica Hungarica (Növénytár). A folyóiratok mellett több monográfia és tanulmánykötet is megjelent.
A Magyar Természettudományi Múzeum Könyvtárának története:
Könyvtárunk múzeumi szakkönyvtár. A természettudományokon belül a növénytan, állattan, ásványtan, őslénytan és
az embertan szakirodalmát gyűjti. Elsődleges feladata segítséget nyújtani a múzeumi kutatómunkához. A könyvtár története és fejlődése szervesen
összefüggött a Magyar Nemzeti Múzeum történetével. A Természeti és Kézműtani Tár megalakulásakor - 1810-ben - még csak néhány könyv volt a tár
gyűjteményében, amelyek Széchényi Ferenc adományából származtak. 1870-ben a tárak önállósulásakor kezdődött meg a tudományos szakkönyvtár létrehozása.
Ekkor készültek az első katalógusok, amelyekbe mindössze néhány száz kötetet jegyeztek be. A későbbiekben - az adományok mellett - tervszerű
állománygyarapítás is folyt, de ennek jellege gyakran a tárvezető tudományos érdeklődését tükrözte.
A könyvtár története során - az állománynövekedés szempontjából - a legjelentősebb adomány Haynald Lajos érsek botanikai
könyv- és folyóirat-hagyatéka volt (1891). További értékes gyarapítás történt 1938-ban, Degen Árpád különlenyomat-kollekciójának és Gotthard
Károly herényi földbirtokos klasszikus botanikai könyvgyűjteményének megszerzésével. A II. világháború érzékeny veszteséget okozott mind a
könyv-, mind a folyóirat-állományban. 1945-ben az addig önállóan működő tári könyvtárak - az újonnan alakult Embertani Tár könyvtárával együtt - a
központi könyvtár irányítása alá kerültek. A könyvtár ebben az időszakban jelentős állománnyal gyarapodott. A Magyar Adria-Egyesület és a Királyi
Magyar Természettudományi Társulat megszüntetett könyvtáraiból származó, több ezer kötetnyi biológiai könyvvel és folyóirattal, valamint az
államosított könyvtárakból klasszikus állattani és földrajzi művekkel is bővült a gyűjtemény.
Szolgáltatások és használati szabályzat
Könyvtárunkban minden olvasónk igénybe veheti a következő szolgáltatásokat:
A Magyar Természettudományi Múzeum Könyvtára egy-egy
természettudomány-történeti, illetve könyvtárhasználati foglalkozást tervezett iskolások részére – könyvtárunk TÁMOP pályázata keretében.
Természettudomány-történeti foglalkozásunk keretében régi könyvillusztrációk megismerésével, majd az új állandó kiállításunk bebarangolásával szeretnénk
fejleszteni a gyerekek ismereteit. E foglalkozásra 15-20 fős csoportokat várunk. Könyvtárhasználati foglalkozásunkon a tanulók betekinthetnek
könyvtárunk életébe, velünk együtt végezhetik munkánkat. A foglalkozás végén a résztvevők tiszteletbeli könyvtárosainkká válnak. Ezen a foglalkozáson
maximum 10 fő vehet részt.
Várjuk jelentkezésüket,
érdeklődésüket!
Lengyel Éva:
Telefon: +36 1 317-2320
Pályázati azonosító: 2311/1693
Elnyert összeg: 1 800 000 Ft
Projektszám: TÁMOP-3.2.4-09/1/KMR-2010-0024
Támogatási összeg: 6 762 000 Ft
Szakmai beszámoló a Magyar Természettudományi Múzeum pályázati részvételéről az NKA Múzeumi Szakmai Kollégiuma által elbírált 2009. évi állományvédelmi pályázatban
A nyertes pályázat a tudományos és tudománytörténeti jelentőségű, muzeális értékű, veszélyeztetett könyvek restaurálását tűzte ki célul. Az állományvédelmi feladatok teljesülése mellett lehetőség nyílik arra, hogy javított állapotuknak köszönhetően a nagyközönség is megismerhesse a könyvek egyes reprezentatív részeit digitalizált formában. Ezért választottunk olyan műveket, amelyek természettudományos és tudománytörténeti ismereteket is közvetítenek, és mind a hazai, mind a külföldi tudományos eredményekbe és szellemiségbe betekintést nyújtanak, felfedve a késői XVIII. és a kora XIX. századi ember világát.
A páyázat útján restaurált könyveink:
BENKŐ Ferentz: Magyar Mineralógia az az a kövek s értzek
tudománya. Melly a Természet Harmadik Országának gazdag és szükséges, öt Szakaszbeli Javainak rövid, és Rendelvaló Le-írását foglalja magában,
mellyel, a Magyar Nyelven a Szép Tudományokat fel-segíteni igyekező Elmével, a Köz hasznora kíván Hazájának kedveskedni. Kolozsvár, 1786.
B 11145
Benkő művének célja kora tudományos ismereteinek magyar nyelvű bemutatása
volt, szerkezete nem tér el az akkoriban megszokottól. Az ásványokat nem kémiai összetételük szerint, hanem inkább külső jegyeik – színük és formájuk
– alapján mutatta be. Ezért találhatunk leírásai között „hajnalszín veres”, „fehérvadgalambszín”, de „tsepegőforma”, „tsillámpozó” ásványokat is. Az
első magyar nyelvű ásványtani munkaként nem csak természettudományos, hanem tudomány- és nyelvtörténeti szempontból is nagy jelentőséggel
bír.
DIÓSZEGI Sámuel –
FAZEKAS Mihály: Magyar Fűvész Könyv. Melly a’ két magyar hazábann találtatható növényeknek megesmerésére vezet, a’ Linné alkotmánya
szerént. Első rész. Eggyhimesek–Sokhimesek. Második rész. Kétfőbbhimesek–Lopvanöszök. Debreczenbenn : Csáthy György,
1807. XVI, 608 p.
BC 169/d.
A Lúdas Matyi szerzője, Fazekas Mihály és sógora, Diószegi Sámuel által 1807-ben megjelentetett mű az első rendszeres növénytani munka, amelyet
létrehozói nem egyszerűen rendszertani könyvnek, hanem tankönyvnek és nevezéktani alapvetésnek is szántak. Linné rendszerén alapuló, 3161 növényt
tartalmazó művük nem lehetett hiánytalan, mivel a lelőhelyek ismertetésére nem fordítottak gondot, ám a botanikai szaknyelv megújításában a
legfontosabb szerepet töltötte be a honi növénytani irodalom valamennyi műve között. Földi János 1790-es, Rövid kritka és rajzolat
a Magyar Füvésztudományról című munkájának inspirálására a növények elnevezésének szabályait megfogalmazták, és rengeteg olyan növénynévvel
gazdagították a nyelvet, melyeket ma is használunk (csibehúr, csillagfürt, kosbor, gólyahír stb.). A szerzők fél évtized múlva könyvük praktikum
részeként kiadták az Orvosi füvész könyv című orvosbotanikai munkát.
GÜNTHER, Friedrich Christian: Sammlung von Nestern und Eyern verschiedener
Vögel, aus den Cabineten ... Hofrath Schmidels und des Herrn Verfassers / Gestochen und herausgegeben durch Adam Ludwig
Wirsing. Hinlänglich beschrieben und abgehandelt von D. Friedrich Christian Günther ...Nürnberg : Adam Ludwig Wirsings, 1772.xii, 133 p. 101 színezett
táblával, 40 cm.
K 281
A szerző e munkájában 2 rész van egybekötve. A 100 (101) nagyszerű, kézzel színezett metszet madárfészkeket és tojástokat ábrázolnak. A táblák
talán a legjobb illusztrációk, amik valaha tojásokról készültek; a finoman kidolgozott részletek, a gazdag színek minden táblát csodálatosan
valósághűnek ábrázolnak. A tojások mindig természetes környezetükben láthatóak, fákon, fészkekben. A könyv kiadója, Adam Ludwig
Wirsing (1753-1797) kiadó, vésnök és műkereskedő volt Nürnbergben. Elsősorban a természettudományi munkák érdekelték. Az ő metszett táblái
számosat díszítenek a legpazarabb német természetrajzi munkák közül, mint például Schaeffer Fungorumját.
ESENBECK, Theodor Friedrich Ludwig Nees et al.: Plantae officinales oder Sammlung officineller Pflanzen. Mit lithographirten Abbildungen von A. Henry und Beschreibungen von M.F. Weyhe, … Dr. J.W. Wolter, … und P.W. Funke, … Fortgesetzt von Dr. Th.Fr.L. Nees v. Esenbeck. Düsseldorf : Arnz, [1821-] 1828-1833.
Theodor Friedrich Ludwig Nees von Esenbeck (1787–1837) német botanikus. 1811-től 1816-ig gyógyszerészsegéd volt Bázelben, majd 1816-tól 1817-ig Hanauban; 1817-től lett a leideni botanikuskert felügyelője, 1819-től a Bonni Egyetem tanára. Tizennyolc füzetben adta ki botanikai művét, mely 2 kötetben nyerte el végső formáját. Düsseldorfban, 432 kézzel színezett litográfiával megjelent könyvhöz fél évtized múlva egy supplementum-kötetet készítettek 120 illusztrációval.
REDOUTÉ, Pierre Joseph: Les Liliacées. Tome l–4. Peintes par - -.
[Decrites par Augustin Pyramus de Candolle.] (Sc.: DeGouy, Langlois, Chapuis, Marie, Allais, Bessin, Lemercier, Tassaert (direx). et
al.) Paris : Didot Impr., 1802–1808. 4 köt. 240 t. col. 53 cm.
Fol. 156
Pierre Joseph Redouté műve az illusztrált botanikai munkák közül minden bizonnyal az egyik legszebb. Redouté festődinasztia tagjaként apja festőiskolájában tanult, majd gazdag mecénásával, Charles Louis l’Héritier du Brutelle-lel Angliába utazott új növényábrázolási eljárások elsajátítására. Hazatérve alkotta meg életműve javát, az ún. Rousseau-botanikát, mely az író levelezését illusztrálta, és két összefoglaló ikonográfiáját a liliomfélékről, majd a rózsafélékről. A Liliaceae-monográfia a tudomány akkori állásának megfelelő teljességgel szólt a növénycsoportról, többek között olyan nagy botanikusok segítségével, mint De Candolle. Redouté 250, egészoldalas, gyönyörűen színezett metszetekkel illusztrálta a művet, melyet a későbbiekben nyolckötetesre egészített ki.
A könyvtár célja, hogy a „Múzeumi könyvtárak a digitális korban. A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatásfejlesztések. TÁMOP-3.2.4-09/1/KMR-2010-0024” projekt megvalósítása során bővítse online elérhető szolgáltatásainak körét és azok tartalmát.
Feladatának tekinti, hogy gazdag régi anyagát a nagyközönség elé tárja, és digitalizációs programja révén csatlakozzon olyan nemzetközi kezdeményezésekhez (pl. Biodiversity Heritage Library), amelyek a természettudományos szakirodalom elektronikus tudástárait hozzák létre, és azok gyarapításával és szolgáltatásával hozzájáruljon a felhasználók mind szélesebb körének információellátásához. Folytassa gyűjteményének elektronikus feldolgozását, és kiemelt cél, hogy a mindenki által használható online katalóguson keresztül elérhetővé váljanak nemcsak a könyvtár, hanem a fotótár digitális anyagai is.
A kiírt pályázat lehetőséget nyújt arra, hogy a retrospektív konverzióval növénytári könyvtárunk gyűjteménye, valamint régi állattani és természettudomány-tudománytörténeti dokumentumok elektronikus feldolgozásra kerüljenek. Online katalógusunkban elérhetővé válik a botanikai szakirodalom egyik leggazdagabb honi gyűjteménye; amely alapvető a növénytannal hivatásszerűen foglalkozók számára, de azoknak is, akik érdeklődőként foglalkoznak növénytannal, vagy annak határterületeivel (kertészet, mezőgazdasági kutatás, erdészet, botanikatörténet, növénytani illusztrációk históriája, orvosi növénytan stb.). A web-alapú hozzáférhetőség fejlesztésével a szűk szaktudomány képviselőin kívül az érdeklődők széles köréhez jutnak el a könyvtárunkban felhalmozott tudományos és népszerűsítő jellegű művelődési javak.
A honlap tartalomfejlesztésével nemcsak a magas színvonalú szakirodalomról, hanem az ismeretterjesztést, oktatást segítő irodalomról is információt kívánunk szolgáltatni. Így a pályázat könyvtárunkat kutatókönyvtári feladatai mellett fokozottabban alkalmassá teszi a minőségi közoktatás támogatására is. Ugyanakkor csatlakozva a múzeumban folyó, iskolásoknak szóló programokhoz segíteni kívánjuk olvasás- és könyvtár-, valamint természettudományos ismereteiknek a fejlesztését.
Felismerve az információkeresés új formáinak előretörését, a pályázat során a lehetőségek szerint növeli akarjuk a könyvtárból elérhető adatbázisok körét, és támogatjuk a helyi használat során a digitálisinformáció-keresés gyakorlatának fejlesztését. E cél teljesítése érdekében törekszünk biztosítani a könyvtári és információs szakemberek folyamatos továbbképzését.