Eltűnt világok

Bevezető

Tudta, hogy Magyarországon is vannak őshüllő ősmaradványok?

Nem is olyan régen találták meg Iharkút környékén, a Dunántúli-középhegységben az első leleteket. Ezekből mára élethű rekonstrukciókat is készítettünk, melyeket először láthat a közönség a kiállításban.
A kiállítás egy olyan világot mutat be, melynek csak néhány képviselője (kisemlősök, madarak) élte túl a földtörténet nagy viharait. Tudományos szenzációk, igazi ritkaságok, a magyar dinók mutatkoznak be a kiállításon. Testrekonstrukciók, teljes csontvázak, eredeti leletek és egy új, Magyarországon múzeumban először bemutatkozó, interaktív számítógépes technika várják a látogatókat. A két zöld kis nyíl legyen aktív, melyekre kattintva léphet tovább a következő oldalra
Látta már a Magyarországon leesett legnagyobb meteoritot?

A múzeum Ásvány- és Kőzettárának gyűjteményéből válogatva, mintegy 450 példányon keresztül mutatjuk be a Föld mélyének kincseit, az ásványok csodálatos forma- és színvilágát. Csillogó drágakövek, és díszítőkövek gyönyörködtetik színük, fényük, alakjuk szépségével, a Föld ember nem járta mélységeiből származó kőzetek, messziről jött meteoritok fedik fel titkaikat a látogatók előtt.

Ugrás a lap tetejére

A FÖLDTÖRTÉNETI KÖZÉPKOR (MEZOZOIKUM), A DINOSZAURUSZOK KORA

A földtörténeti középkor 186 millió éven át tartott. 251 millió évvel ezelőtt kezdődött és 65 millió évvel ezelőtt ért véget. Három időszaka a triász, a jura és a kréta.
Akkoriban az éghajlat a mainál melegebb volt. A sarkvidékeket nem, vagy csak rövid ideig borította jégsapka. A kedvező életfeltételek mellett virágzásnak indult az élet a tengerekben és a szárazföldeken is. Ezt a kort méltán nevezhetjük a hüllők idejének. A csoport legismertebb képviselői a dinoszauruszok, amelyek – sok más élőlénnyel együtt – csak a kréta végi kihaláskor tűntek el végleg a Földről.

A mezozoikum hajnalán egyetlen óriási kontinens létezett, a Pangea, amelyet a hatalmas Panthalassza-óceán vett körül. Az Egyenlítő két oldalán húzódó, több ezer km hosszú öblét Tethys-óceánnak hívjuk. Földrajzi értelemben ekkor még a Kárpát-medence sem létezett. A három zöld kis nyíl legyen aktív, és a három alsó szürke mező (Triász, Jura, kréta időszakok) melyekre kattintva léphet tovább a következő oldalra

Ugrás a lap tetejére

TRIÁSZ (251 - 200 millió évvel ezelőtt)

Ekkor még nagyjából egyben volt a hatalmas kontinens, a Pangea, amelyet az északi féltekén elterülő Laurázsia és a délin elhelyezkedő Gondwana közösen alkottak.
A mi térségünket a Tethys-óceán borította.
Ebből a korszakból származó mészkőrétegekben gyakoriak a gerinctelen állatok maradványai: pörgekarúak, csigák, kagylók és ammoniteszek.
A gerinces leletek ritkák.

A Veszprémi Jeruzsálem-hegyen talált Kavicsfogú álteknős.
Az állat hasonlóképpen mozoghatott, mint a mai tengeri teknősök, amelyekkel azonban nem áll szoros rokonságban. Lapátszerűen ellaposodó végtagjaival úszott és kormányzott.
Gombszerű kavicsfogak segítségével az állat könnyedén elropogtathatta táplálékát, a kagylókat és pörgekarúakat.
A koponyával együtt páncéltöredékek és végtagcsontok is előkerültek.

Ugrás a lap tetejére

JURA (200–145 millió évvel ezelőtt)

Az egykori szuperkontinens feldarabolódása az időszak elején kezdődött: Laurázsia és Gondwana távolodni kezdtek és felnyílt az Atlanti-óceán középső és északi medencéje.
A mi térségünket továbbra is a Tethys-óceán borította. Ebből a korszakból származnak a vörös, ammoniteszes mészkövek.

A MECSEKI JURA-PARK
A mai Mecsek-hegység területe a jura időszakban egy hatalmas delta-torkolat ősmocsara volt. A deltát átszőtték a folyóelágazások, és kisebb-nagyobb tavak, szigetek tarkították. A meleg párás éghajlat alatt trópusi láperdő borította a területet. Páfrányok, magvaspáfrányok, szágópálmák, páfrányfenyők és fenyők alkották a sűrű szubtrópusi jellegű növényzetet.
Az itt látható több tucat, főként háromujjú lábnyom egy korai, kistermetű dinoszaurusztól származik, melyet Komlosaurus carbonisnak neveztek el a felfedezésük helyéhez közeli Komló városa és a kőszén után. A Komlosaurus két hátsó lábán, az ujjain járó állat volt. Csípője keskeny volt, hátsó lábait szinte egymás elé helyezve lépkedett. A lábnyomok méretéből és a lábnyomok közti távolságból kideríthető, hogy az itt látható példányok gazdái kb. 6-14 km/h sebességgel futottak az egykori, homokos, tengerparti fövenyen. Hogyan maradtak fent a lábnyomok? Az egykori tengerparti lapályon portyázó Komlosaurusok lába belesüppedt a finomszemcsés iszapba. A nyomok valamelyest megszikkadtak, majd betemetődtek, az iszap kemény kővé lett és közel 200 millió éven át megőrizte a lábnyomokat.

A mecseki jura időszaki erdőket főként magvaspáfrányok alkották. A magvaspáfrányok nagyon érdekes csoportot alkottak. A földtörténeti ókorban jelentek meg a Földön és a középkor végén kihaltak. A mezozoikumi magvaspáfrányok között voltak olyan formájúak is, melyek inkább a zárvatermőkre emlékeztettek. A páfrányok és a korábbi magvaspáfrányok levelei nagyok voltak és a törzs csúcsából fejlődtek ki. Ezzel ellentétben a jura magvaspáfrányok levelei kisebbek és ágakon nőttek.

Ugrás a lap tetejére

KRÉTA (145–65 millió évvel ezelőtt)

A mintegy 80 millió éven át tartó kréta időszak a mezozoikum (a földtörténeti középkor) utolsó része. Ez az időszak a földtörténet egy mozgalmas szakasza: a Pangea szétesett, a nagy déli kontinens, a Gondwana, feldarabolódott. Megkezdődött a Tethys-óceán bezáródása, az Alpok és a Kárpátok hegyvonulatainak kialakulása. A mai Kárpát-medence területén ebben az időszakban sekélytenger hullámzott, melyből kisebb-nagyobb szigetek emelkedtek ki. A kréta végéről származnak az Iharkúton és a Hátszegi-medencében megtalált őshüllők leletei is. A kréta végét jelző kihalás fontos mérföldkő az élővilág fejlődéstörténetében. Véget ért az őshüllők kora és megkezdődött a földtörténeti újkor, a kainozoikum, amely az emlősök felvirágzását hozta magával.

IHARKÚT, az első magyarországi dinoszaurusz-lelőhely
Az utóbbi néhány évtized legjelentősebb hazai őslénytani felfedezési közé tartozik az iharkúti dinoszaurusz-lelőhely megtalálása. Az előkerült leletek világviszonylatban is jelentősek.
Ősi Attila és Torma András találta meg a Bakonyban, az egykori Iharkút falucska határában lévő, ma már nem művelt bauxitkülfejtés területén a lelőhelyet 2000 tavaszán. Itt olyan, 85 millió éves kőzetek találhatók, melyek tele vannak kréta időszaki állatok maradványaival. Mára az előkerült leletek száma több mint 10 000-re tehető és legalább 30-féle gerinces állatot sikerült azonosítani. Találtak itt hal- és kétéltűleleteket, moszaszaurusz-, pteroszaurusz- és növényevő krokodil-maradványokat, de innen kerültek elő Magyarország első dinoszaurusz-csontjai és legidősebb madárleletei is.

Ajkaceratops kozmai
Kor: Felső-kréta (85 millió év)
Lelőhely: Iharkút, Magyarország
Testhossz: Kb. 1 m
Tömeg: Kb. 35 kg
Táplálkozás: növényevő

Az első Európában megtalált tülkös vagy galléros dinoszaurusz (Ceratopsia). Az Iharkúton talált maradványai bizonyítékok arra, hogy ez a dinoszaurusz-csoport Európában is előfordult. A csontleletek azt mutatják, hogy rokonságban állhatott a Közép-Ázsiából ismert Bagaceratops-szal, vagy távolabbról a közismert Protoceratops-szal, bár legalább 1 méterrel kisebb volt az utóbbinál. Ősei valamikor a kréta folyamán nyugat felé vándoroltak a Tethys-óceán partjai mentén, így érhették el a bakonyi területet is.

Bakonydraco galaczi
Kor: Felső-kréta (85 millió év)
Lelőhely: Iharkút, Magyarország
Szárnyfesztávolság: 3 – 4 m
Tömeg: Kb. 9 kg
Táplálkozás: ragadozó

Az Iharkútról ismert egyetlen repülőhüllő. Ismerjük a teljes alsó állkapcsát, csigolyáit és végtagcsontjait. A többi repülőhüllőhöz hasonlóan a Bakonydraco csontjai is rendkívül vékony falúak, törékenyek, ezért maradványaik legtöbbször töröttek, hiányosak. Máig közel 50 állkapocs-vég került elő, mely arra utal, hogy a Bakonydraco gyakori lehetett az egykori élőhelyen.

Hungarosaurus tormai
Kor: Felső-kréta (85 millió év)
Lelőhely: Iharkút, Magyarország
Testhossz: 4 – 4,5 m
Tömeg: Kb. 650 kg
Táplálkozás: növényevő

Az iharkúti lelőhelyről leírt első dinoszaurusz. A Hungarosaurust, a többi páncélos dinoszauruszhoz hasonlóan, hátán és fején csonttüskék és páncélelemek védték a ragadozók ellen. Ennek a fajnak az egyik különleges tulajdonsága, hogy a mellső és hátsó végtagjai közel egyforma hosszúak voltak. Legközelebbi rokona az Erdélyből, Ausztriából és Nyugat-Európából is ismert Struthiosaurus. A Hungarosaurust ezidáig csak a bakonyi területen találták meg. Az iharkúti lelőhely leggyakoribb dinoszaurusza. Öt részleges csontváza és több száz különálló csontja és foga került elő.

Pneumatoraptor fodori
Kor: Felső-kréta (85 millió év)
Lelőhely: Iharkút, Magyarország
Testhossz: 1–1,5 méter
Tömeg: Kb. 10 kg
Táplálkozás: ragadozó

A Pneumatoraptor egy pulykánál alig nagyobb ragadozó dinoszaurusz volt. Közeli rokona a mongóliai Velociraptor és az Erdélyből nemrégiben leírt Balaur. Lapockája és hollócsőrcsontja üreges volt. Mellső ujjain és a hátsó lába második ujján erőteljes karmokat viselt, amelyek a zsákmány megragadásában, leteperésében játszottak szerepet. Bár a Pneumatoraptor kültakarójára vonatkozóan semmilyen közvetlen bizonyítékunk sincs, feltételezzük, hogy tollas volt, mivel a tollas Dromaeosauridaekkal állt rokonságban.

Ugrás a lap tetejére

Tartalom